Szöveg és kép from Center Motorsport Club Website

Kőszárhegy--->

Mindenkiben nagy volt a szorongás a fenyegető, viharos időjárás miatt, ami napokig tartósan borzolta az idegeinket. Kegyetlen vihar söpört végig a vidéken, hatalmas károkat okozva minden felé. A rendezők azonban hősies munkával biztosították a nagy verseny feltételeit.

Azért a következmények mégis csak éreztették hatásaikat, melyek döntően az alacsony nevezői létszámban és a közönség elmaradásában mutatkoztak. Elsősorban a külföldiek maradtak távol, bár érkezett versenyző a messzi Észt országból, az meg egyenesen meglepő volt, hogy egy kis taiwani versenyző is felsorakozott a rajtnál. A legnépesebb külföldi csapat ezuttal Románia volt.
Mindezeken a gondokon túlmenően a versenyfutamok élményszámba mentek, bármely kategóriáról volt is szó. Az ötvenesek nem csak jópofák voltak, de kemény küzdelmeket is produkáltak, különösen a a 8-as Szabó Márk és a 4-es taiwani fiú csörtézett nagyot, mig a 3. futam esős pályáján Hsu nagyon meglepődött (náluk nem divat az esős, sáros pálya) és el is dobta a motort rendesen. Igy aztán 1 ponttal Szabó Bence nyert összetettben Bryan Hsu és Balázs Bence előtt.
A 65 –ös géposztály is jó versenyeket produkált, Lukács Kristóf két futamot nyert, mig a harmadikban a román Marcel Butuza jeleskedett, de Nagy Lénárd, Békefi Bendegúz és Lubos Kohut is kiemelkedőt nyújtott.
Az utóbbi időkben már megszokhattuk, hogy az igazi nagy szám a 85- ös mezőny küzdelme és ezúttal sem volt ez másként. 25 fős nemzetközi mezőny feszült a startgépnek és élményszámba menő izgalmakat okoztak. Igaz ugyan, hogy mindhárom futamban Hugyecz Erik magabiztos győzelmet aratott, de a további dobogós helyekért ádáz küzdelem folyt a pályán. Különösen a második futam volt tömény izgalom, amikor a második helyen száguldó Nagy Alexet mindvégig hajszolta a román Cabal, a szlovák Klamo és a cseh Radován Mil.
Ám a magyar fiú nehezen ugyan, de 20 percen át ellenállt a megújuló támadásoknak és megőrízte ezüstérmét a szurkolók legnagyobb örömére.
Az Open, a 125- 250 - es géposztály is jó kis versenyt hozott össze, bár a hazai szurkolók igencsak hiányolták pl. Czunit, Bencsiket, vagy Léczet, (aki technikai problémák miatt maradt távol, gondjairól „Igy írtok Ti...” rovatunkban számol be.) Borka fölénye meggyőző volt, bár Déczitől várt meglepetést mindenki, de ez elmaradt. Ráadásul a 3. futamban jól elszúrta a rajtját, igy csak Tomas Simko után érkezett a 3. helyre. Végelszámolásnál a verseny dobogósai: Borka, Déczi, Simkó.
A rendező – a szokásoktól eltérően- minden futam végén éremmel jutalmazta a három elsőt, akik tiszteletkörrel köszönthették a publikumot, majd korosztályonkénti értékelés alapján adta ki a serlegeket, érmeket a díjkiosztón, végül kategóriánként az első 10 helyezett a kasszához járulhatott megérdemelt pénzdíjáért.
A rendező minden elismerést megérdemel, nem csak a nehéz viszonyok mellett kialakított jó pályáért, de a bónyolításért is. A klubelnök Gáspár Csabának és Horváth Péternek jár elsősorban köszönet, illetve minden munkatársuknak.
Ami ezt a reményteljes kupa-sorozatot illeti, az eseményből és az előzményekből sajnos elég szomorú tanulságokat kell levonnunk. Mint tudjuk, először a csehek „dobták be a törülközőt” a rendezést illetően, akik a tapasztalt havány részvétel és a magas költségek miatt lemondták a témát, később a szlovákok is hasonló megállapításra jutottak. A köszárhegyi rendező szintén elégedetlen volt a helyzettel, hiszen az internetes nevezés 120-as listájából mindössze 70 versenyző állt rajthoz a első fordulón.
Igy aztán biztosra vehetjük, hogy a 2001- ben létrehozott Mx. Junior Közép-Európa Kupa szériának egyszer és mindenkorra befellegzett. Minden esetre nekünk magyaroknak sokat jelentett ez a sorozat, hiszen a kezdeti évek halvány szereplése után 2003- tól már sikeresek voltunk, és mostanra szinte minden géposztályban a legjobbak lettünk. A pozitív hatások utánpótlás sportunk fejlődésében is lemérhetők. A búcsú kapcsán csak annyit mondhatunk: - szomorú a helyzet, de ez van!
Mellékeljük a magyar forduló abszolút eredményeit, melyhez majd hozzáadódik a jul.8- 9.-i szlovákiai pontszám, és ezek összesítésével alakul ki a 2006- os Közép- Európa Kupa végeredmény, melynek díjkiosztójára Senkvicében kerül sor.

Senkvice---->

Már a mult évben is taroltak a magyarok a végelszámolásban és az idén is ezt vártuk. Ám nem sikerült minden géposztályban „tisztán” a győzelem, ugyanis Borka gumi defektje betett a 100% -os reményeinknek. A „tisztán” szónak azért van jelentősége, mert ugyebár az Openben győztes Tomas Simkó is magyar licenc-el versenyzett, csakúgy, mint a taiwani Brian Hsu, de azért a nemzetek szinei szerint értékeljük az eredményt. Tehát a 2006 – os év dobogósai:
Open:
1. Tomas Simko, Slovakia, Nyári Pál MSE
2. Sáska Gábor, Hungary, Gyuro Team
3. Sziklavári István, Hungary, Gyuró Team
85 ccm:
1. Hugyecz Erik, Hungary, Nyári Pál MSE
2. Nagy Alex, Hungary, Reál Motorcentrum
3. Filip Klamo, Slovakia, M.Cross Senkvice
65 ccm:
1. Lukács Kristóf, Hungary, Kiskunlacháza KMSE
2. Marcell Butuza, Romania, Sugas Team
3. Pergel Márk, Hungary, Fair Play MSE
50 ccm:
1. Brian Hsu, Taiwan, Center Motorsport Club
2. Szabó Márk, Hungary, Reál Motorcentrum
3. Bence Balázs, Hungary, MotoMax MSE
A siker igy is szép, hiszen nyolc magyar versenyző állhatott abszolút összetett értékelésben a dobogóra, más nemzetek fiai összesen négy serlegen osztozhattak.
Tehát nálunk mindenki remekelt, de ha ki lehet mégis emelni egy- két versenyzőt, akkor az openből Sáska Gábor ezt megérdemli ezüst érméért és a nagyon stabilan teljesítő, 100%- ot produkáló 85-ös Hugyecz Erik. De nem különben a magyar licencel versenyző Brian Hsu, aki győzelmi trófeája mellé teljesítményért még az „Erik Snegon” különdíjat is átvehette.
Az előzetes internetes nevezések nagy érdeklődést mutattak a sorozat iránt, de az összes részvételi szám már nem volt ideálisnak mondható, hiszen openben 41, 85-ben 54, 65- ben 35, míg 50-ben 25 versenyző rajtolt a hat futamban. Persze, a számok azért csalókák, mert sokan voltak, akik csak egyik- egyik versenyen indultak, igy a rendezők kellően elégedetlenek is voltak a részvétellel.
Minden esetre nehéz szivvel búcsuzunk a hat éven át megrendezett nemzetközi sorozattól, különösen mi magyarok, hiszen az utóbbi években igazán sikeresek voltunk. De viszont a mostanra nagyon megcsappant nevezői létszám érthető indok a rendezők részéről, egyik ország sem vállal már fel ilyen kevés nevezővel igen kötséges, pénzdíjas versenyt.